Grammatik - Nyelvtan

Deutsche Grammatik im Überblick       

Die Grammatik ist das Fundament von Sprachen. Einheitliche grammatische Regeln geben uns die Möglichkeit, uns sinnvoll zu unterhalten, unsere Gedanken präzise auszudrücken und Texte zu verstehen oder zu schreiben. Wenn Sie Deutsch lernen, müssen Sie also auch die deutsche Grammatik üben. Das bedeutet: die wichtigsten Regeln kennenlernen und anwenden. Je besser Sie die Grammatik verinnerlichen, desto einfacher wird es Ihnen gelingen, Sätze zu bilden und die Feinheiten der deutschen Sprache zu erkunden. Das kann sogar Spaß machen.

Wenn Du alles zur deutschen Grammatik wissen willst, dann bist Du hier genau richtig. Steig direkt ins Thema ein!

Grammatikthemen für Schüler und Schülerinnen im Überblick

Die deutsche Grammatik kennt jede Menge Regeln, unterschiedliche Wortarten, Zeitformen und vieles mehr. Sie alle zu kennen und richtig anwenden zu können, ist nicht nur für gute Schulnoten wichtig – auch in Deinem späteren Berufsleben kannst Du mit perfekter Grammatik punkten. Mit unserer umfassenden Grammatik-Übersicht kannst Du grundlegende Grammatikkonzepte verstehen und den Überblick bewahren.

Grundlegende Grammatikthemen: Wörter und ihre Artikel

Wörter bilden den Grundstein, den jede Sprache braucht. Wenn Du Wörter und ihre Funktion erkennen und voneinander unterscheiden kannst, bist Du der perfekten deutschen Grammatik schon einen entscheidenden Schritt näher. Deshalb geben wir Dir zunächst eine Übersicht über die wichtigsten Wortarten in Deutsch.

Nomen – auch Hauptwörter oder Substantive genannt – beschreiben meist Personen, Tiere, Pflanzen oder Dinge. Sie werden immer großgeschrieben und häufig von einem Artikel begleitet.

Beispiele:

• Mutter (Person)
• Hund (Tier)
• Baum (Pflanze)
• Halsband (Ding)

Merke: Auch Namen beschreiben Personen und sind daher Nomen.

Verben – auch Zeitwörter oder Tätigkeitswörter genannt – beschreiben immer eine Tätigkeit. Sie werden in der Regel kleingeschrieben und an die Person, Anzahl und Zeitform der anderen Wörter im Satz angepasst (konjugiert).

Beispiele: Das Verb lautet in der Grundform (Infinitiv) lernen.

• Ich lerne für den Grammatik-Test.
• Du lernst für die Mathematik-Prüfung.
• Wir haben gemeinsam für die Schule gelernt.

Merke: Ohne ein Verb kannst Du keinen sinnvollen deutschen Satz bilden.

Adjektive – auch Eigenschaftswörter oder Wiewörter genannt – beschreiben die Eigenschaft eines Nomens oder Verbs. Sie werden immer kleingeschrieben. Außerdem musst Du manchmal Adjektive deklinieren – dabei beugst Du das Adjektiv, um es an die Person, Anzahl und Zeitform des Wortes anzupassen, auf das es sich bezieht. Du kannst Adjektive auch steigern – von ihrer Grundform (Positiv) in die erste Steigerung (Komparativ) bis hin zur zweiten Steigerung (Superlativ).

Beispiele: Das Adjektiv lautet in der Grundform (Positiv) klug.

• Durch das viele Lernen werden wir zu klugen Menschen. (Positiv)
• Je mehr ich lerne, desto klüger werde ich. (Komparativ)
• Bald werde ich das klügste Kind der ganzen Klasse sein. (Superlativ)

Merke: Steht das Adjektiv hinter dem Nomen oder Verb, auf das es sich bezieht, musst Du es nicht deklinieren: Durch das viele Lernen wird jeder Mensch klug.

Pronomen – auch Fürwörter genannt – können ein Nomen ergänzen oder ersetzen. Wie Adjektive kannst Du auch Pronomen deklinieren, um sie an den Fall, die Anzahl, das Geschlecht und die Person des Nomens anzupassen. Die deutsche Grammatik unterscheidet sieben verschiedene Pronomen-Arten:

• Personalpronomen (z.B. ich, du, er, sie, es)
  
• Possessivpronomen (z.B. mein, dein, sein, ihr)
  
• Relativpronomen (z.B. der, die, das)
  
• Reflexivpronomen (z.B. mich, dich, sich)
  
• Interrogativpronomen (z.B. wer, was, wen)
  
• Demonstrativpronomen (z.B. dieser, jener, derjenige)
  
• Indefinitpronomen (z.B. nichts, etwas, einiges)

Artikel werden auch Begleiter genannt, weil sie immer ein Nomen begleiten. Der Artikel zeigt Dir an, welches Geschlecht und welche Anzahl das Nomen hat. Du unterscheidest zwischen bestimmten Artikeln (der, die, das) und unbestimmten Artikeln (ein, eine).

Mit Nomen, Verb, Adjektiv, Pronomen und Artikel kannst Du schon viel anfangen – es gibt aber noch einige andere Wortarten, die wichtige Rollen in deutschen Sätzen spielen.  

Deutsche Grammatik einfach erklärt

Auf dieser Seite finden Sie einen Überblick der grundlegenden Themen der deutschen Grammatik. Zu jedem Thema gibt es eine kurze Einführung, Beispiele und Tipps sowie Links auf weiterführende Übungsmaterialien in unserem umfangreichen Online-Grammatiktrainer.

Deutsche Wortarten

In dieser übersichtlichen Auflistung findest Du die wichtigsten Informationen zu den deutschen Wortarten (Nomen, Verb, Adjektiv, Adverb, Artikel, Pronomen, Präpositionen, Konjunktion) auf einen Blick.

Nomen

• auch bekannt als: Hauptwort, Namenwort, Substantiv
• Funktion im Satz: Dinge, Personen, Pflanzen, Tiere oder Abstraktes bennen
• Zusatzinfo: Unterscheidung von Konkreta (Dinge, Personen, Pflanzen, Tiere, Namen) und Abstrakta (nicht Anfassbares wie z.B. Gefühle, Zeiteinheiten, Eigenschaften)
• Beispiele: Spielzeug ( Ding), Großmutter (Person), Gänseblümchen (Pflanze), Schwein (Tier), Liebe (Gefühl), Jahr (Zeiteinheit)

Verb

• auch bekannt als: Zeitwort, Tätigkeitswort, Tunwort
• Funktion im Satz: Beschreiben, was jemand oder etwas tut
• Zusatzinfo: Unterscheidung von starken und schwachen Verben sowie regelmäßigen und unregelmäßigen Verben; Sonderform: Modalverb (Hilfsverb)
• Beispiele: sprechen (stark), sagen (schwach), lernen (regelmäßig), lesen (unregelmäßig), wollen (Modalverb)

Adjektiv 

• auch bekannt als: Eigenschaftswort, Wiewort,
• Funktion im Satz: Die Eigenschaft eines Nomens oder Verbs beschreiben
• Zusatzinfo: Steigerung (Komparation) möglich
• Beispiele: lieb - lieber, gut - besser, schön - schöner (Komparativ); am liesbten, am besten, am schönsten (Superlativ)

Adverb

• auch bekannt als: Umstandswort
• Funktion im Satz: Zeit, Ort, Grund oder Art eines Umstands genauer beschreiben
• Zusatzinfo: Kann meistens nicht verändert (gebeugt) werden
• Beispiele: immer, draußen, deshalb, irgendwie

Artikel

• auch bekannt als: Begleiter
• Funktion im Satz: Begleiter des Nomens, der Anzahl und Geschlecht des Nomens anzeigt
• Zusatzinfo: Unterscheidung zwischen bestimmten und unbestimmten Artikeln
• Beispiele: der, die, das (bestimmte Artikel); ein, eine (unbestimmte Artikel)

Pronomen

• auch bekannt als: Fürwort
• Funktion im Satz: Ergänzung oder Ersatz eines Nomens
• Zusatzinfo: sieben verschiedene Arten; müssen dekliniert werden
• Beispiele: ich, dein, welcher, sich, wessen, dieser, einiges

Präposition

• auch bekannt als: Verhältniswort
• Funktion im Satz: Zeigt an, wie sich mindestens zwei andere Wörter zueinander verhalten.
• Zusatzinfo: Unterscheidung zwischen örtlichen, zeitlichen, modalen und begründenden Präpositionen
• Beispiele: hinter (örtlich), während (zeitlich), außer (modal), aufgrund (begründend)

Konjunktion

• auch bekannt als: Bindewort
• Funktion im Satz: Satzglieder oder Sätze miteinander verbinden
• Zusatzinfo: Unterscheidung zwischen nebenordnenden und unterordnenden Konjunktionen
• Beispiele: und, oder, aber (nebenordnend); weil, damit, obwhl (unterordnend)

Satzbau einfach erklärt

Die verschiedenen Wortarten kennst Du jetzt. Verwendest Du sie in einen Satz, werden sie zu einem Teil dieses Satzes – einem Satzglied. Die verschiedenen Satzglieder kannst Du anhand ihrer Funktion und dem zugehörigen Fragewort identifizieren. Diese Auflistung gibt Dir einen Überblick über die verschiedenen Arten von Satzgliedern.

Subjekt

• Funktion im Satz: Satzgegenstand, Perso oder Sache, die etwas tut ("Täter")
• Fragewort: Wer oder was?
• Beispiel: Das Haus steht an der Hauptstraße

Prädikat

• Funktion im Satz: Satzaussage
• Fragewort: Was tut das Subjekt?
• Beispiel: Der Hund holt seinen Ball

Objekt

• Funktion im Satz: Satzergänzung
• Fragewort: Wessen? (Genitiv), Wem? (Dativ), Wen oder was? (Akkusativ)
• Beispiel: Ich folge den Spuren der Wildtiere. (Genitiv), Ich schenke diese Blumen meiner Mutter. (Dativ), Ich hole meine Schwester vom Bahnhof ab. (Akkusativ)

Adverbiale Bestimmungen

• Funktion im Satz: Angabe von: Ort, Zeit, Art und Weise, Grund
• Fragewort: Wo/Wohin? (Ort), Wann? (Zeit), Wie? (Art und Weise), Warum? (Grund)
• Beispiel: Ich kam gestern (Zeit) wegen des Windes (Grund) ganz zerzaust (Art und Weise) nach Hause (Ort).

Aus diesen Satzgliedern kannst Du Sätze bilden. Du unterscheidest in der deutschen Grammatik grundsätzlich zwischen Hauptsätzen und Nebensätzen.

• Ein Hauptsatz kann für sich alleine stehen. Das Verb steht an erster oder zweiter Stelle.
  
• Ein Nebensatz würde ohne seinen Hauptsatz keinen Sinn ergeben. Das Verb steht an letzter Stelle, eine Konjunktion an erster Stelle.

Beispiel:

Ich lerne die deutsche Grammatik, damit ich später Erfolg habe.

Hauptsätze und Nebensätze kannst Du wiederum zu unterschiedlichen Satzarten kombinieren:

Einen Satz, der aus zwei Hauptsätzen besteht, nennst Du Satzreihe.

Beispiel:

Meine Mutter kocht das Abendessen und ich decke den Tisch.

Einen Satz, der aus einem Hauptsatz und einem Nebensatz besteht, nennst Du Satzgefüge.

Beispiel:

Meine Mutter kocht das Abendessen, während ich den Tisch decke.

Außerdem gibt es noch zwei bestimmte Arten von Nebensätzen:

Ein Adverbialsatz ist ein Nebensatz, der eine adverbiale Bestimmung ersetzt. Wir erinnern uns:

Ich kam gestern wegen des Windes ganz zerzaust nach Hause.

Die Fragen "wo/wohin?", "wann?", "wie?" oder "warum?" kannst Du auch mit einem Adverbialsatz beantworten. Bleiben wir bei unserem Beispiel, könnte das so aussehen:

Ich kam gestern ganz zerzaust nach Hause, weil es so windig war.

Ein weiterer spezieller Nebensatz ist der Relativsatz. Er liefert nähere Informationen zu einem Bezugswort im Hauptsatz und beginnt immer mit einem Relativpronomen oder einem Relativadverb.

Beispiel:

Das ist der Film, den ich so gerne mag.

Merke: Beginnt ein Nebensatz mit einer Konjunktion (z.B. und, oder, aber), ist es kein Relativsatz.

Deutsche Zeiten lernen leicht gemacht

Damit Du alle Satzarten (Hauptsatz, Nebensatz, Satzreihe, Satzgefüge, Adverbialsatz, Relativsatz) richtig gestalten kannst, musst Du Deine Verben noch in die richtige Zeit versetzen. Hier findest Du eine Übersicht über die Zeitformen in der deutschen Grammatik.

Präsens

• auch bekannt als: Gegenwart
• Beispiel: Ich lerne Grammatik.

Präteritum

• auch bekannt als: 1. Vergangenheit / Imperfekt
• Beispiel: Ich lernte Grammatik.

Perfekt

• auch bekannt als: 2. Vergangenheit
• Beispiel: Ich habe Grammatik gelernt.

Plusquamperfekt

• auch bekannt als: 3. Vergangenheit / Vorvergangenheit
• Beispiel: Ich hatte Grammatik gelernt.

Futur I

• auch bekannt als: Zukunft
• Beispiel: Ich werde Grammatik lernen.

Futur II

• auch bekannt als: vollendete Zukunft
• Beispiel: Ich werde Grammatik gelernt haben.

Besondere Grammatikthemen

Du weißt jetzt schon viel über die deutsche Grammatik – genug, um den ein oder anderen korrekten Satz zu bilden. Es gibt aber noch Sonderthemen, die Dir nicht nur im Deutschunterricht weiterhelfen. Einige davon haben wir hier für Dich zusammengefasst.

Aktiv & Passiv

Das Aktiv beschreibt den "Täter" in einem Satz – wir erinnern uns: Das Subjekt, das eine Handlung ausführt. Das Passiv hingegen beschreibt ein Objekt, an dem eine Handlung ausgeführt wird.

Beispiel:

Ich füttere den Hund. – Hier ist das Subjekt "Ich" aktiv und tut etwas.

Der Hund wird gefüttert. – Hier ist das Objekt "Hund" passiv, etwas wird mit ihm gemacht.

Verb-Modus

Du kannst das Verb nicht nur in eine Zeitform, sondern auch in verschiedene Modi versetzen:

Indikativ

• Anwendung: Wirklichkeitsform
• Beispiel: Meine Schwester singt ein Lied für uns.

Imperativ

• Anwendung: Befehlsform
• Beispiel: Singe ein Lied für uns!

Konjunktiv I

• Anwendung: Möglichkeitsform
• Beispiel: Meine Schwester sagt, sie singe gerne für uns.

Konjunktiv II

• Anwendung: Möglichkeitsform/Bedingungssätze
• Beispiel: Wenn ich so gut wäre wie meine Schwester, würde ich auch singen.

Attribute

Ein Attribut bezeichnet ein Beiwort, das eine zusätzliche Information liefert. Adjektive, Präpositionen oder Relativsätze können Attribute sein.

Beispiel:

Wir treten heute unseren gebuchten Urlaub an.

Fälle (Kasus)

Die vier Fälle (Kasus) der deutschen Grammatik sind ganz wesentlich um alles, was Du heute gelernt hast, richtig anwenden zu können.

Übersicht deutsche Grammatik: Zusammenfassung

• Die wichtigsten Wortarten der deutschen Grammatik sind Nomen, Verben, Adjektive, Adverbien, Artikel, Pronomen, Präpositionen und Konjunktionen.
  
• In einem Satz werden die Wörter zu Satzgliedern.
  
• Die wichtigsten Satzglieder sind Subjekte, Prädikate, Objekte und adverbiale Bestimmungen.
  
• Du kannst Hauptsätze und Nebensätze bilden.
  
• Ein Hauptsatz kann auch für sich alleine stehen, ein Nebensatz ist vom Hauptsatz abhängig.
  
• Eine Satzreihe ist ein Satz, der aus zwei Hauptsätzen besteht.
  
• Ein Satzgefüge ist ein Satz, der aus einem Hauptsatz und einem Nebensatz besteht.
  
• Nebensätze können auch Adverbialsätze oder Relativsätze sein.
  
• Das Verb muss an die Zeitform angepasst werden.
  
• Die wichtigsten Zeitformen der deutschen Grammatik sind Präsens, Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt, Futur I und Futur II.

Német nyelvtan röviden

A nyelvtan minden nyelv alapja. Az egységes nyelvtani szabályok lehetővé teszik számunkra, hogy értelmesen társalogjunk, pontosan kifejezzük gondolatainkat, és megértsük vagy írjuk a szövegeket. Ezért németül tanulva a német nyelvtant is gyakorolnunk kell. Ez a legfontosabb szabályok elsajátítását és alkalmazását jelenti. Minél jobban elsajátítod a nyelvtant, annál könnyebben fogsz mondatokat alkotni és felfedezni a német nyelv bonyolultságait. Sőt, szórakoztató is lehet.

Német nyelvtan egyszerűen elmagyarázva

Ezen az oldalon áttekintést találsz a német nyelvtan alapvető témáiról. Minden témához tartozik egy rövid bevezetés, példák és tippek, valamint linkek további gyakorlóanyagokhoz átfogó online nyelvtani trénerünkben.

Nyelvtani témák diákoknak áttekintése

A német nyelvtan számos szabályt, különböző szófajokat, igeidőket és sok minden mást foglal magában. Mindezek ismerete és helyes alkalmazása nemcsak a jó iskolai jegyekért fontos – a tökéletes nyelvtan a jövőbeli karrieredben is segíthet. Átfogó nyelvtani áttekintésünk segít megérteni az alapvető nyelvtani fogalmakat és nyomon követni azokat.

Alapvető nyelvtani témák: Szavak és névelőik

A szavak alkotják azt az alapot, amelyre minden nyelvnek szüksége van. Ha felismeri és megkülönbözteti a szavakat és azok funkcióit, akkor már egy döntő lépéssel közelebb került a tökéletes német nyelvtanhoz. Ezért először áttekintést adunk a német nyelv legfontosabb szófajairól.

A főnevek – más néven főnevek vagy főnevek – általában embereket, állatokat, növényeket vagy dolgokat jelölnek. Mindig nagybetűvel íródnak, és gyakran névelővel kísérik őket.

Példák:

Anya (személy)

Kutya (állat)

Fa (növény)

Nyakörv (dolog)

Ne feledd: A nevek embereket is leírnak, ezért főnevek.

Az igék – más néven igék vagy cselekvést kifejező szavak – mindig cselekvést írnak le. Általában kisbetűvel írják őket, és a mondat többi szavának személyéhez, számához és igeidejéhez igazítják (ragozzák).

Példák: Az ige alapformája (infinitivus) a "lernen" (tanulni).

A nyelvtani tesztre tanulok.

Te a matekvizsgára tanulsz.

Együtt tanultunk az iskolára.

Ne feledd: Ige nélkül nem lehet értelmes német mondatot alkotni.

A melléknevek – más néven leíró szavak vagy melléknevek – egy főnév vagy ige minőségét írják le. Mindig kisbetűvel írjuk őket. Néha a mellékneveket ragozni is kell – ebben az esetben a melléknevet ragozva igazítjuk a szó személyéhez, számához és igeidejéhez, amelyre utal. A mellékneveket hangsúlyozhatjuk is – az alapalakjuktól (pozitív) az első középfokú alakig (összehasonlító) és végül a második középfokú alakig (felsőfokú).

Példák: A melléknév alapalakjában (pozitív) az "okos".

Sok tanulással okos emberekké válunk. (Pozitív)

Minél többet tanulok, annál okosabb leszek. (Összehasonlító)

Hamarosan én leszek a legokosabb gyerek az egész osztályban. (Felsőfokú)

Megjegyzés: Ha a melléknév a főnév vagy ige után áll, amelyre utal, nem kell ragozni: Sok tanulással mindenki okossá válik.

A névmások – más néven névmások – kiegészíthetik vagy helyettesíthetik a főnevet. A melléknevekhez hasonlóan a névmásokat is ragozhatjuk, hogy a főnév esetéhez, számára, neméhez és személyéhez igazítsuk őket. A német nyelvtan hét különböző névmástípust különböztet meg:

Személyes névmások (pl. én, te, ő, ő, az)

Birtokos névmások (pl. az, a, a)

Vonatkozó névmások (pl. a, a, a)

Visszaható névmások (pl. én, te, magukat)

Kérdő névmások (pl. ki, mit, kit)

Mutató névmások (pl. ez, az, az)

Határozatlan névmások (pl. semmi, valami, néhány)

A névelőket társnévnek is nevezzük, mert mindig a főnevet kísérik. A névelő a főnév nemét és számát jelzi. Megkülönböztetünk határozott névelőt (der, die, das) és határozatlan névelőt (ein, eine).

Már most is sokat tudsz kezdeni a főnevekkel, igékkel, melléknevekkel, névmásokkal és névelőkkel – de számos más szófajta is fontos szerepet játszik a német mondatokban.

Német nyelvtan egyszerűen elmagyarázva

Ezen az oldalon áttekintést találsz a német nyelvtan alapvető témáiról. Minden témakör tartalmaz egy rövid bevezetést, példákat és tippeket, valamint linkeket további gyakorlóanyagokhoz az átfogó online nyelvtani trénerünkben.

Német szótípusok

Ebben az áttekinthető listában egy pillantással megtalálod a legfontosabb információkat a német szótípusokról (főnevek, igék, melléknevek, határozószavak, névelők, névmások, elöljárószavak, kötőszavak).

Főnév

• más néven: főnév, főnév, főnévi igenév
• Funkció mondatban: Dolgok, emberek, növények, állatok vagy elvont fogalmak megnevezése
• További információk: Konkrét (dolgok, emberek, növények, állatok, nevek) és absztrakt (nem megfogható, például érzések, időegységek, jellemzők) megkülönböztetése
• Példák: játék (dolog), nagymama (személy), százszorszép (növény), disznó (állat), szerelem (érzés), év (időegység)

Ige

• más néven: ige, cselekvést kifejező ige, cselekvésszó
• Funkció mondatban: Leírja, hogy mit csinál valaki vagy valami
• További információk: Különbséget tenni az erős és gyenge igék, valamint a szabályos és szabálytalan igék között; speciális alak: modális ige (segédige)
• Példák: beszél (erős), mond (gyenge), tanul (szabályos), olvas (szabálytalan), akar (modális ige)

Melléknév

• más néven: Melléknév, Melléknév Melléknév
• Funkció a mondatban: Főnév vagy ige minőségének leírása
• További információk: Összehasonlítás lehetséges
• Példák: kedves - drágább, jó - jobb, szép - szebb (összehasonlító névelő); legkedvesebb, legjobb, legszebb (felsőfokú névelő)

Határozószó

• más néven: Határozószó
• Funkció a mondatban: Pontosabban leírja egy körülmény idejét, helyét, okát vagy természetét
• További információk: Általában nem változtatható meg (ragozható)
• Példák: mindig, kívül, ezért, valahogy

Társnév

• más néven: Társnév
• Funkció a mondatban: A főnév társnévi tagja, amely a főnév számát és nemét jelzi
• További információk: Határozott és határozatlan névelők megkülönböztetése
• Példák: der, die, das (határozott névelők); ein, eine (határozatlan névelők)

Névmások

• más néven: névmás
• Funkció a mondatban: Főnév kiegészítése vagy helyettesítése
• További információk: Hét különböző típus; ragozni kell
• Példák: én, a tiéd, amely, maga, akinek, ez, néhány

Elöljárószó

• más néven: relációs szó
• Funkció a mondatban: Azt jelzi, hogy legalább két másik szó hogyan viszonyul egymáshoz.
• Kiegészítő információk: Különbséget kell tenni a térbeli, időbeli, modális és igazoló elöljárószavak között.
• Példák: mögött (térbeli), alatt (időbeli), kivéve (modális), miatt (igazító)

Kötőszó

• más néven: kötőszó
• Funkció mondatban: Kapcsoló tagmondatok vagy mondatok
• További információk: Az mellérendelő és alárendelő kötőszavak megkülönböztetése
• Példák: és, vagy, de (helyreállító); mert, tehát hogy, bár (alárendelő)

Mondatszerkezet egyszerű magyarázata

Most már ismered a szó különböző részeit. Amikor egy mondatban használod őket, a mondat részévé válnak – mondatelemmé. A különböző mondatelemeket a funkciójuk és a hozzájuk tartozó kérdőszó alapján azonosíthatod. Ez a lista áttekintést nyújt a különböző mondatelem-típusokról.

Alany

• Funkció a mondatban: A mondat alanya, az a személy vagy dolog, ami csinál valamit ("cselekvő")
• Kérdőszó: Ki vagy mi?
• Példa: A ház a főutcán van.

Állítás

• Funkció a mondatban: Mondatállítás
• Kérdőszó: Mit csinál az alany?
• Példa: A kutya elhozza a labdáját

Tárgy

• Funkció a mondatban: Mondatkiegészítő
• Kérdőszó: Kinek? (birtokos névelő), Kinek? (részleges névelő), Kinek vagy minek? (tárgyeső névelő)
• Példa: A vadállatok nyomait követem. (birtokos névelő), Ezeket a virágokat adom anyámnak. (részleges névelő), Felveszem a nővéremet a vasútállomásról. (tárgyeső névelő)

Határozói mellékmondatok

• Funkció mondatban: Jelöl: helyet, időt, módot, okot
• Kérdőszó: Hová/Hová? (hely), Mikor? (idő), Hogyan? (mód), Miért? (ok)
• Példa: Tegnap hazajöttem (idő) a szél miatt (ok) teljesen kócos (mód) (hely).

Ezekből a mondatelemekből mondatokat alkothatsz. A német nyelvtanban alapvetően különbséget teszel a főmondatok és az alárendelt mellékmondatok között.

• A főmondat önállóan is állhat. Az ige az első vagy a második helyen áll.
• Az alárendelt mellékmondat nem lenne értelmes a főmondata nélkül. Az ige az utolsó helyen áll, a kötőszó az első helyen.

Példa:

Német nyelvtant tanulok, hogy később sikeres legyek.

A főmondatok és az alárendelt mellékmondatok kombinálásával különböző típusú mondatokat alkothatsz:

A két főmondatból álló mondatot összetett mondatnak nevezzük.

Példa:

Anyám vacsorát főz, én pedig terítek.

Egy főmondatból és egy alárendelt tagmondatból álló mondatot összetett mondatnak nevezünk.

Példa:

Anyám vacsorát főz, míg én megterítek.

Kétféle alárendelt tagmondat létezik:

A határozói tagmondat egy olyan alárendelt tagmondat, amely határozói szerkezetet helyettesít. Ne feledd:

Tegnap teljesen kócosan jöttem haza a szél miatt.

A "hová/hová?", "mikor?", "hogyan?" vagy "miért?" kérdésekre is válaszolhatsz határozói tagmondattal. A példánknál maradva így nézhet ki:

Tegnap teljesen kócosan jöttem haza, mert olyan szeles volt.

Az alárendelt tagmondatok egy másik speciális típusa a vonatkozó tagmondat. Részletesebb információkat nyújt a főmondatban szereplő főnévről, és mindig vonatkozó névmással vagy vonatkozó határozószóval kezdődik.

Példa:

Ez a film, amit annyira szeretek.

Megjegyzés: Ha egy alárendelt tagmondat kötőszóval kezdődik (pl. és, vagy, de), akkor nem vonatkozó tagmondat.

Német igeidők tanulása egyszerűen

Minden mondattípus (főmondat, alárendelt tagmondat, összetett mondat, határozói tagmondat, vonatkozó tagmondat) helyes megalkotásához az igéket a megfelelő igeidőbe kell helyezni. Itt áttekintést talál a német nyelvtan igeideiről.

Jelen idő

• más néven: jelen idő
• Példa: Nyelvtanulmányokat végzek.

Preteritum

• más néven: 1. Múlt idő / Befejezetlen idő
• Példa: Tanultam nyelvtant.

Plusquamperfektum igeidő

• más néven: 3. múlt / befejezett múlt
• Példa: Tanultam nyelvtant.

Jövő idő

• más néven: jövő idő
• Példa: Nyelvtanulni fogok.

Befejezett jövő idő

• más néven: befejezett jövő idő
• Példa: Tanultam a nyelvtant.

Speciális nyelvtani témák

Már sokat tudsz a német nyelvtanról – eleget ahhoz, hogy néhány helyes mondatot megalkoss. De vannak olyan speciális témák is, amelyek nem csak a német órán lesznek hasznosak. Összegyűjtöttünk néhányat ezek közül.

Cselekvő és szenvedő szerkezet

Az aktív szerkezet a mondatban a "cselekvőt" jelöli – ne feledjük: az alanyt, aki cselekvést végez. A szenvedő szerkezet ezzel szemben egy olyan tárgyat jelöl, amelyen cselekvést végeznek.

Példa:

Megetem a kutyát. – Itt az "én" alany aktív és csinál valamit.

A kutyát megetetik. – Itt a "kutya" tárgy passzív; tesznek vele valamit.

Igemód

Az igét nemcsak igeidővé, hanem különböző módokká is alakíthatod:

Kijelentő mód

• Használat: a valóságot kifejező hangulat
• Példa: A nővérem énekel nekünk egy dalt.

Felszólító mód

Konjunktív I

Tulajdonságok

Esetek (Kasus)

A német nyelvtan áttekintése: 

• ÖsszefoglalásA német nyelvtan legfontosabb szófajai a főnevek, igék, melléknevek, határozószók, névelők, névmások, elöljárószavak és kötőszavak.
• Egy mondatban a szavak mondatelemekké válnak.
• A legfontosabb mondatelemek az alanyok, az állítmányok, a tárgyak és a határozószói szerkezetek.
• Képezhetünk főmondatokat és alárendelt mondatokat.
• A főmondat önállóan is állhat, míg az alárendelt mondat a főmondattól függ.
• Az összetett mondat két főmondatból álló mondat.
• Az összetett mondat egy főmondatból és egy alárendelt mondatból álló mondat.
• Az alárendelt mondatok lehetnek határozói vagy vonatkozó mellékmondatok is.
• Az igének egyeznie kell az igeidővel.
• A német nyelvtan legfontosabb igeidői a jelen idő, a múlt idő, a befejezett idő, a plusquamperfektum, a jövő idő I és a jövő idő II.